Na, megint itt a hétfő.....Szombaton egész délelőtt vasaltam, majd hajfestés, készülődés az eskövőre. Végülis felvettem a kalapom, persze mindenki azon csámcsogott, hogy úgy nézek ki mint az "amerikai nagynéni", de nem érdekel , én jól éreztem benne magam és kész. A menyasszony gyönyörű volt, az esküvő hosszadalmas, mindent megismételtek angolul is. A násznép meglehetősen , és izgalmasan vegyes volt. Japán, afrikai, holland, indiai és az ég tudja még hányféle náció. Végülis ez még jót is tett a hangulatnak. A vacsora tipikusan "parasztlagzi" volt, húsleves, vadpörkölt, baromi sós, töltött káposzta, szintén túl sós, hideg sült csirke franciasaláta, bevallom meg sem kóstoltam, mert nem volt valami bizalomgerjesztő. De nem zavart a dolog, ettem egy picit, amennyi feltétlen szükséges volt és kész. Volt zenekar, s tényleg mindenféle zenéket játszottak. A barátok közül két srác Botond, és Zsombor ragyogó népitáncot adtak elő, nagyon kedves dolog volt. Zsófiék kis rövidfilmet csináltak gyerekkori képekből megismerkedésük előzményeit illetőleg. A holland barátok is énekeltek ilyen csasztuska szerűen a Dont Verry Bi Happy dallamára, vicces volt. Kicsit táncoltam az "örömapával", meg egy másik haverommal, de már nem pörögtem annyira, mint régebben szoktam. Éjjel 3 órakor hazamentem, hogy valamellyest kipihenjem magam. Vasárnap a 11 órás misére beértem a Batthyányiba, utána utaztam ki Csömörre Pankát köszönteni születésnapján. Rendkívüli módon örültem, mikor a buszról leszállva szembetalálkoztam az unokákkal meg a fiammal, ez az öröm mindjárt megadta a délután alaphangulatát. Ugye utoljára volt egy kis gubanc, s tartottam tőle, hogy esetleg még mindig van feszültség, de szerencsére nem. Mikor hazaértünk, már terített asztal /!!!!!!/ várt, sült hús, krumpli, uborka, jó hideg sör - el voltam ájulva.....Persze oltári kupi volt, de most van mentség, mivel most hétfőn jönnek a gyerekszobát kettéosztani, gipszkartonozás, festés, tapétázás, stb nem írigylem a fiamékat utána rendet rakni. Panka táborban lesz Szelidi-tón, Buci pedig "Egyiptomos" táborban, ahonnan este hazajön.Kivételesen csicseregtek is, mesélték, hogy lesz mint lesz a program. Persze ebéd után csak rábuktak a számítógépre, de hát mondom ez náluk természetes. Próbáltam ismerkedni a játékkal, tulajdonképpen érdekes....Buci meg az apjával játszott valami "Star Wars" legós figurás játékkal. Fénykardoztak, robbantottak, megöltek minden ellenséget, stb. De az nagyon tetszett, hogy együtt játszott apja, s fia. Menyem csak egy célzást tett a múltkori esetre, mondván, "nagyon útáltál múltkor?", mire az igazat válaszoltam: Nem útáltalak, csak fájt, hogy a fiam miattad olyan szomorú volt.A menyem nekem is elmondta, hogy hát ő csak táncolni volt, meg az bosszantotta, hogy Balázs nekem elmesélte a konfliktust....Mondtam: Nézd én boldog vagyok, hogy a fiam, ha szomorú, vagy baj van, akkor hozzámfordul, de - és ezt tapasztalhattad is - nem szóltam bele a dolgotokba, sőt, azt tanácsoltam a fiamnak, hogy vigyen el néha táncolni, ha ez neked olyan örömet okoz, s mint temagad mesélted, már többször is voltatok pl. a "Zöld pardon"-ban. Na ennyi volt, s azután már nem is beszéltünk róla többet....Este kikísértek a buszmegállóba, ők meg az ott lévő étterembe mentek vacsorázni, mert ez volt Panka kívánsága a szülinapján, engem is hívtak kedvesen, de nem akartam túl későn hazaérni. Így is már 10 óra volt, mire beértem Pomázra. Nagyon messze van ide Csömör....Na, végülis a hétvégi programok jól sikerültek, szavam sem lehet......Most megint jön a "börtön", szomorúan láttam, hogy kis kollegám semmi üzenetet nem hagyott, tehát nem volt semmi forgalom. Ma biztosan nem jön senki, a hétfő mindig ilyen. Na, nekiállok átutalásokat csinálni, aztán meglátjuk, hogyan tovább? TÖRTÉNJEN MÁR VALAMI POZITÍV VÁLTOZÁS!!!!!!!!!!!!!!
