Szívemből, ésszel.....

Életem  három legfontosabb területe adja fizikai és lelki jó közérzetem alapját, úgymint: 1. a család /ez a terület közepes, de inkább jó mint rossz/ 2.  az egészségem  /ami alapjában véve a lehetőségekhez képest egészen tűrhető/ és a munkám /na ez most  igen szar....szerintem a végét járja.../ Éppen ezért mantrázom magamban, hogy  próbáljuk meg rávenni a főnököt még egy utolsó próbálkozásra: Egy 200 m2-es üzlethelyiséget felajánlottak itt a házban, persze ez plusz munkákat is jelent, meg  plusz árut, amit kiállítunk, s természetesen magasabb bérleti díjat. Úgy gondolom, ha több áru lenne megtekinthető, kipróbálható élőben, nagyobb lenne az érdeklődés és értelemszerűen a forgalom is megnőne....Igen ám, de mi van, ha nem????A kérdés az, hogy akar-e  a főnök még kockáztatni, vagy hagyja veszni ezt az üzletet???? Ugye sok időm van gondolkozni, s azt vettem észre, hogy a vevői magatartás nagyon megváltozott. Mindenki rohan, "nem ér rá" még a konyhaterveket is csak e-mail-ban kérik, s nincs mód egy komolyabb együttműködésre, magyarázatra, a lehetőségek felvázolására. Annó az első üzletünkben amolyan familiáris stílus volt az, ami akkor nagyon bejött. Személyes kapcsolat, hosszabb idő a termékek bemutatására, tehát volt kommunikáció a vevő és az eladók között. Most a megváltozott körülmények miatt  talán egy más stílust kell kialakítanunk, ehhez kedvező lenne ez a nagyobb üzlet. Kérdés, mennyire bízik meg a véleményünkben a főnök?????Nagyon izgulok, hogyan reagál erre az elképzelésünkre??????/Én magam mintha egy kicsi reménysugarat látnék, valami fényt az alagútban, persze ez csak intuició....Hogy bejön-e?????